Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/karsi/domains/nemharapok.hu/public_html/wp-includes/formatting.php:5103) in /home/karsi/domains/nemharapok.hu/public_html/wp-content/themes/suzette-an-elegant-blogging-theme/framework/functions/misc.php on line 56

Csivava – a fürge, temperamentumos, kíváncsi kutyus

A csivava a világ egyik kis-termetű kutyafajtája, alapvetően két féle csivavát különböztetünk meg: a rövid-, illetve a hosszú-szőrűt. Ez a kutya az egyik legnagyobb mexikói állam nevét viseli, eredete azonban még a mai napig is kérdéses.

A csivava eredete

Vannak, akik úgy vélik, a csivava a kínaiak által érkezett meg Mexikóba, más források szerint azonban a fajta kialakulása az aztékoknak és toltékoknak köszönhető. A legnépszerűbb elképzelés mégis az maradt, hogy a fajta elődeit a toltékok „tecsicsi” nevezetű kutyái képezik. Ez a népcsoport azon a területen telepedett le egykor, ahol most Mexikó található.

Az egykori településeken számos ásatásra került sor, melynek folyamán számos bizonyítékot találtak arra, hogy a csivava őse bizony ezen a területen született meg, erre utalnak többek között a kiásott fa- és agyagszobrok is.

A XIX. században többen is látni véltek a csivavához kísértetiesen hasonló kutyákat bizonyos indián falvakban, azonban amikor az amerikaiak ilyen ebet kezdtek el ajándékozni egymás között, meglepődve tapasztalták, hogy a kutyák élettartama sajnos igen rövid volt.

Mint utóbb kiderült, ennek oka abban leledzik, hogy ez az ebfajta rendkívül rosszul viseli a hideget. Ezen ebfajta egyébként egy indiai legendában is felbukkan. A történet szerint a csivava elhunyt gazdája lelkét is követi az alvilágba, egészen addig, amíg az végül el nem jut a mennyországba.

Csivava fajtanév alatt legelőször 1904-ben jegyeztek fel egy ebet, konkrétan egy Midget (jelentése: törpe) nevű vörös kankutyát. 1923-ban megalakult az első amerikai csivava-klub, 1952-ben pedig Angliában is létrejött egy ilyen klub.

A csivava megjelenése

A csivava kifejezetten apró termetű kutya, háta lapos, vállai erőteljesen hátra vannak húzva, lábai pedig meglepően erősek és izmosak. Feje méretes, azonban a testéhez képest mégsem aránytalan, füleik viszont kifejezetten nagyok.

Kifejező, sötét színű szemei igencsak távol ülnek egymástól. Marmagassága nagyjából 16-20 cm között mozog, testtömege azonban szinte minden esetben kicsi. Ha egy csivava fél kilónál is könnyebb, vagy épp három kilónál nehezebb, akkor már nem indulhat a fajta számára rendezett szépségversenyeken.

Szőrzete bármilyen színű lehet, az egyetlen szín, amely miatt nem ismerik el egy csivava fajtatisztaságát az a merle. Szőrzetük nem igényel különösebb törődést, a rövid-szőrűeket puha gumikefével, a hosszúakat pedig sörtekefével és fésűvel ápoljuk.

Gyakran látni remegő csivavát, ennek az esetek jelentős százalékában nem a félelem az oka, hanem az, hogy ez a fajta nagyon fázós típus, éppen ezért, hűvösebb, esős időben vagy épp téli időszakban mindenképpen érdemes valamilyen kis kabátkát ráadni.

A csivava jelleme

Bár méretéből kifolyólag azt gondolnánk, hogy egy törékeny, félős kiskutyáról van szó, a valóság azonban az, hogy a csivava nagyon is makacs, vakmerő teremtés, amely a legkevésbé sem riad vissza attól, hogy a nála sokkalta nagyobb kutyákat is megugassa!

Az apró termetű kutyák általában nem minősülnek a legjobb választásnak, ha kiképzésről van szó, ez az ebfajta azonban a kivétel, amely erősítit a szabályt, ugyanis elképesztően könnyen tanul, így ha gazdája sok türelemmel és szeretettel próbálja meg tanítani, akkor akár mini agility-re is elvihetjük.

A csivava alapvetően fürge, temperamentumos, kíváncsi kutyus. Nincs szüksége tág terekre, ahhoz, hogy jól érezze magát, viszont annál jobban igényli a szeretetet és törődést, melyet természetesen maximálisan képes viszonozni.

A csivavák az átlagosnál is jobban igénylik, hogy sok időt töltsön velük a gazdájuk, azonban ha elegendő figyelmet kap, hűséges és a végtelenségig ragaszkodó barátra lelhetünk benne.

Copyrights © 2017 Nemharapok.hu. Minden jog fenntartva.